Akkor kezdjünk bele
Először néhány kérdést kell saját magadnak feltenned :
1. Van-e rá napi 10 perced vagy heti 1 órád ?
2. Bírod a méhszúrást ? Mert egyszer úgyis meg fog szúrni...
3. Biztosan tudod mit vállalsz ? És biztosan akarod is ? :)
4. Hobbi ? vagy Hobbi és kis mellékes ? vagy Sok pénz ?
Egy kis ízelítő
Két egymásnak ellent mondó állítást fogok most tenni, ami egy kicsit megosztó lesz az emberek és/vagy méhészek körében.
1. A méhészet egy meglehetősen összetett és szerteágazó tudást igényel.
2. Nem kell túlbonyolítani a méhészkedést, nem egy őrdöngős szakma ez.
Akkor bővebben is kifejtem:
1. Ha megnézzük pl. az állattenyésztő szakmát akkor az kb. az összes gazdaságilag hasznosított állatot felöleli, mint pl. szarvasmarha, sertés, baromfi, kecske juh, stb. Ezzel szemben a méhész az csak a méhekkel foglalatoskodik. A méhész szakmán belül is többféle irányba lehet orientálódni, mely sokszor az adott környezeti lehetőségektől függ.
Lehet valaki méhanya nevelő, méz termelő, méhpempő termelő, méhméreg gyűjtő, viasz termelő, beporzást végeztető, apiterapeuta. Ezek a különböző irányok nem zárják ki egymást de jelentősen befolyásolja az egyik vagy másik irányzat teljesítményeit.
Aztán lehet álló méhészet vagy vándor méhészet. Ennél a méhek és az irány ugyanaz, de egy vándor méhészetnél még olyan a problémákat is meg kell oldani, hogy honnan hozol vizet, hol találsz egy boltot ahol tudsz venni esetleg néhány szeget, hol alszol, vagy hova tudsz menni wc-re ?
2. Hobbi szinten, ha mindent megvásárolsz készen, akkor igazából egészen egyszerű lehet a méhészkedés. Néhány alap dolgot kell nagyon megtanulni, néha megnézed a méheidet, bővíted 1-2 műléppel, vagy csinálsz egy atka kezelést, kipergeted a mézet azt kb. ennyi volt.
Nyilván bele lehet kötni az írásomba, hiszen 1-2 mondatban nem lehet mélyreható következtetéseket levonni.
De ha gazdaságilag akarsz méhekkel foglalkozni, akkor azért lesz még néhány szakterület amibe bele kell magadat ásni.
Ilyen pl. mézkiszerelés, marketing, asztalosság, természetismeret, viaszfeldolgozás, viaszgyertya öntés, vándorlásnál egy jó szervező képesség. Most így hirtelen nem jut más eszembe, pedig biztosan van még néhány.
Ha mégis belefogsz akkor, a legelső és legfontosabb :
Örösi Pál - Méhek között c. könyvét az elejétől a végéig elolvasni. (kb. 600 oldal)
(a növényekről szóló rész első körben kimaradhat )
Majd folyamatosan a szakirodalom olvasása és megértése
Felszerelés:
- füstölő vagy bármi amivel füstöt tudsz csinálni
- kaptárvas vagy legalább egy csavarhúzó
- egy spakli
- legalább a fejet/arcot védő ruházat
- ajánlott még kesztyű
- méh itató
- néhány műlép és keretléc, drót, szeg, kalapács
- bármilyen atkairtó felszerelés
- ablakmosó spricnis flakon üresen, kimosva
- nagyító
- önkormányzati bejelentés
- méh eü-s felkeresése
- méh kaptár elhelyezéssel kapcsolatos jogszabályok értelmezése és betartása
- ha pénzt akarsz költeni akkor OMME tagság
- ha nagyban gondolkozol akkor TIR/ENAR, MÁK regisztráció
Hány méhcsalád ?
Kezdőként legalább kettő, és max. 5 méhcsalád ajánlott.
Miért ?
Mert hibázás vagy váratlan esemény esetén a másik családból még esetleg tudod korrigálni a hibát, eseményt vagy tudod menteni ami menthető.
Azért max. 5 méhcsalád, mert elsőre komolyabb beruházástól mentheted meg magad, s ha elrontod kisebb a veszteség. Esetleg rájössz, hogy igazából nem is szeretnél méhészkedni vagy nem is tetszik, akkor 5 családtól könnyebben tudsz szabadulni mint soktól.
Milyen kaptárban ?
Sokféle kaptár típus létezik és a méhészet kb. 300 éves írott múltjában minden létező formát már kitaláltak.
Volt ebben gyékényből fonott kas, fából szögletes, hatszög alakú, felül nyitós, oldalt nyitós, hátul kezelős, s mielőtt felsorolnám itt az összes régiséget, abba is hagyom.
A mai időkre az NB kaptár maradt és a fiókos rakodó kaptár. A fiókok alatt nem azt értem, hogy kihúzható fiók hanem mint egyes egységei a kaptárnak.
Melyik jó vagy jobb ?
Mint mindennek ezen a világon meg van az előnye és a hátránya, ugyanígy a kaptár választásnál is ezeket kell megfontolni.
Én inkább úgy gondolom, az a meghatározó, hogy mennyi pénzed vagy mennyi időd van rá ?
Akár saját magad is készíthetsz kaptárt. Vásárolt vagy használt faanyagból vagy polisztirolból. Méhcsaládokat szinte elképzelhetetlen helyeken is fogtak már be így különösebben nem fognak válogatni abban, hogy miben laknak.
Sokan a mai napig NB kaptárban méhészkednek, én is NB24/2 kaptárban kezdtem aztán 1 év múlva az összestől megváltam. Én nem találtam meg benne a számításomat, számtalan apró kis idegesítő hülyesége miatt, ezért most már csak rakodó kaptáraim vannak. Egyenlőre ez a legkorszerűbb, bár még nem a legelterjedtebb nálunk, de a világ nagy részén csak ilyen van.
Én ezt igazából inkább modul rendszerűnek nevezném mint rakodónak, mert egyes méhészek szerint azért mert egy méhkaptár részekre szedhető attól az még nem rakodó. Ennek eszmei vitájába nem kívánok belefolyni. Mindkettőnek igaza van, de egyiknek sincs teljesen igaza.
Szóval én a továbbiakban is rakodónak fogom nevezni. Ezekből a tamási rendszerű az ami véleményem szerint a világ legjobb találmánya és Magyarországon fejlesztették ki. Ugyan egy kicsit több munka van az elkészítésével mint a sima 4 deszka összeszegelve, de cserébe rengeteg előnyt kapunk.
Amit fontosnak tartok kiemelni, hogy mindegy melyiket választod, csak a méhesedben egyformák legyenek, így sokkal könnyebb átlátni rendszerezni mint az össze-vissza méretű kaptárakat.
Nekem speciel a halálom az amikor látok egy méhészetet és ahány kaptár van az szinte mind külön fajta, és ezt még tetézik azzal, hogy annyi színű is. Mintha mindenféle maradék festékből lett volna az embernek fél liter aztán ahogy sikerült. Igen, lehet mondani, hogy ez jó a méheknek mert nem tévednek el, ami részben igaz is, de a méhek centiméter pontossággal hazatalálnak.
A legkészebb amikor autógumikra vagy téglakupacokra vannak rátéve azok a szedett-vedett kaptárak.
Ezekről beszélek :
Tákolmány parádé az egész... :)
Valamelyik fórumban olvastam:
"Minden méhészetet érdemes megnézni. Ha másért nem is, akkor azért, hogyan ne csináljuk."
Meglehetősen egyetértek ezzel a mondással.
Nálam az összes kaptár egyforma színű és még csak színnek sem nevezném, mert lefestve sincs hanem csak kifőzve.
Ha pl. egy kaptárt csak 10 cm-el odébb teszek a méhek már furcsán fognak repkedni a kaptár előtt, és újra tájolnak. Kb. lefényképezik a környezetet és azt a képet keresik amikor visszatérnek.
Így azt, hogy milyen színű a kaptár kb. 28-ad rangú kérdésnek tekintem.
Milyen keretméreten ?
Ezt szinte hitvallás kérdésnek tekintik sokan. Ha megkérdezel 10 méhészt, biztosan hallani fogsz NB, Hunor, fél NB, középboconádi, egységes keret, Zander, Dadant vagy akár még egyéb más keretfajtát is. Mert ez a kis ország aki azt képzeli magáról, hogy hú de nagy (rendben méhészetben azért előkelő helyen vagyunk, de amúgy meg a béka segge alatt, mert még ahhoz is hülyék voltak, hogy egyben tartsák 1919 után), szóval neki szüksége van ám 4 keretméretre is + még a külföldi keretméretek. Na mind1 ez csak eszme futtatás volt :)
Szóval én az NB és a fél NB (általam FB-nek nevezett) keretméretet használom.
Ezt találtam praktikusnak. A méh család az NB kereten van, míg a méztér FB kereten.
Két FB fiók pont akkora mint egy NB fiók, így kb. úgy rakom ahogy tetszik. Igaz van néhány Hunor is, hát állandóan csak köpködök rá, nem tudom összerakni más fajtával. NB-be kicsi FB-be nagy, a Hunor fiókba nem megy bele az NB keret szóval egy nagy katyvasz. Persze ha csak ezt vagy csak azt használod akkor mindegy és még jó is lehet, bár a Hunornak megvan az a hátránya, hogy ugyan akkora lépfelülethez 12 keret kell és nem 10, mint NB-ből. Így aztán megint csak az egységesség ellenében lehet kompromisszumokat kötni.
Persze megint csak miről is van szó, egyszerűen az EGO nem engedte, hogy az NB keret legyen az elterjedt, mert valamelyik köpködött Boczonádi Szabó Imrére és nehogy má azt kelljen használni amit ő kitalált, inkább csináljunk egy újabb keretméretet. Na ezért tart itt ez az ország.
Mennyit kell kezdetben rákölteni ?
Ha tetszik és úgy gondolod, hogy nagyban csinálod :
akkor VAGY sok pénz, VAGY sok idő
Ezenkívül türelem és tanulási hajlandóság :)
Pl. A nulláról egy 100 családos méhészet elindítása kb. 5 millió forint. Ez úgy sokakat a földhöz vág, hogy azt a káva... hát azt hittem, hogy izé, meg hozé.
Akkor részletezem (természetesen ezek közelítő árak az egyik lehet olcsóbb míg a másik drágább)
Kelleni fog:
- egy telephely
- 100 kaptár
- 100 méhcsalád
- 600 műlép
- 600 keret
- 300 FB fiók
- 3000 FB keret
- 3000 FB műlép
Itt megállunk egy kis elmélkedésre. Ha full méhcsaládot veszel akkor nem kell keret és műlép, de akkor egy családot nem úszol meg 30-40000 alatt, vagy kis családot veszel 5 kereten akkor kelleni fog a műlép és a keret is, igaz ekkor 20000 körül is meg tudod venni a családokat.
Aztán jön a következő kérdés, mikor veszed a méheket ?
Május előtt vagy nyáron vagy nyár végén/ősszel ?
Ha május előtt akkor 40000/család, nyáron akkor 25000/család ha ősszel akkor 15000-ért is megkapod.
Vagy magad megcsinálsz mindent és esetleg valakitől kapsz ingyen méheket, hát akkor tényleg néhány 10e Ft-ból el tudtál indulni, s a saját munkádat nem számoltad fel.
Mikor jobb ?
Na ezt neked kell eldönteni ! Hogyan ?
Ha minél előbb akarsz pénzt viszont látni akkor tavasszal, mert előtted az egész év, a repce, az akác, a hárs, a nyári virágok, a napraforgó. És akkor csak a jelentősebbeket emeltem ki.
Ha nyáron, akkor a főhordást ami az akácot jelenti, azt bebuktad, mert spórolni akartál, s közben többet buktál mint amennyit nyertél.
Ha ősszel akkor meg ki a fene akar méheket venni, hogy télen elpusztuljanak ?
Mi kell még ?
- autó és utánfutó vagy konténeres méhesház + cipelő autó
- fedelező állvány / gép
- mézpergető
- hordók
- eszközök, szerszámok
- gyógyszerek atka és egyéb betegségek ellen
S ha nem csak hordóban akarsz értékesíteni, akkor még az üvegezéshez egy csomó engedély és eszköz.
Van kockázat ?
ÁÁÁÁÁÁÁÁ, SEMMI !!!
Ha ügyes voltál és minden úgy sikerült, ahogy kívántad akkor az év végére annyi mézed lesz, mint amennyit ráköltöttél és nagyon ki leszel dőlve a fáradtságtól, de megcsináltad és úgy folyik a pénz mint a méz.
Na ez volt a szép álom és akkor most ébredjünk fel :)
A valóság az, hogy valahol lesz egy permetezés, lesz egy betegség, lesz egy(több) atka támadás, esetleg ellopják a kaptáraidat, szar idő lesz a nyáron, akkor fog esni amikor éppen gyűjthetnének a méhek, de az esőben nem fognak kijönni, persze közben bent kotlanak és bölcsőket húznak aztán rajoznak, s fele méhed elröpül... soroljam még ???
Természetesen ezek a külső tényezők egyenként, egyszerre, egymás után, tetszőleges sorrendben és tetszőleges mennyiségben bármikor beköszönhetnek, de úgy általában éppen akkor amikor az ember hátradől és azt mondja : " Most éppen minden rendben van.".
Úgy volt, hogy majd folytatom és bővítem, de aztán igazából ehhez már nincs nagyon mit írni, így befejezettnek tekintem ezt a témát, mégpedig azért, mert aki a fentieken túljutott az már nem kezdő, így innentől már nem a méhészet kezdőknek téma érvényes rá. Ha kérdésed van, írj és kérdezz.
Figyelem !
Ez az írás 2020. évben készült. Ezért az írásban feltüntetett forint összegek, szabályok, technológiák, eszközök szempontjából abban az időszakban jellemzőeket írtam. Későbbi időpontokra mindig az akkor érvényben lévők az irányadók.
Nem gondoltam volna, hogy ekkora érdeklődés lesz az írásomra, ezért elkészítettem
"A méhészet kezdőknek" II. részét is mely ITT érhető el.
